Az arák a papagájok családjának legnagyobb tagjai. Közép- és Dél-Amerikában őshonosak, de háziállatként már világszerte tartják őket.
Különleges madarak elképesztő intelligenciával és – megfelelő gondozás mellett – csodálatos természettel. Több alfaja, illetve színváltozata létezik, közülük az egyik legelterjedtebb a sárga-kék arapapagáj.
Mivel az arapapagáj alapvetően társaságkedvelő madár, gazdájához mélyen kötődik és ragaszkodik. Monogám faj, azaz egy életre választ társat. A vadon élő párok kis csoportokat alkotnak, az sem ritka, hogy más papagájfajokkal egy csapatban repülnek. Háziállatként csak akkor tartsuk, ha nem hagyjuk magára minden nap órákra a sárga-kék arapapagájt, mert a magány és az ingerszegény környezet könnyen depresszióhoz vezethet. Hatalmas a szociális igénye, rengeteget kell foglalkozni vele – legfőképp egy kisgyerekhez hasonlítható.
Az arapapagájt mérete miatt tilos kalitkában tartani. Legjobb, ha egy külön szobát vagy röpdét alakítunk ki a számára, ami biztonságos és könnyen takarítható.
A sárga-kék arapapagáj óriási, erős csőrével szinte bármit megrág, szétszed, amit csak elér, ezért figyelni kell rá, hogy mindig legyenek rágható játékok, faágak, amiken kiélheti ezt a szükségletét. Unaloműzésre és fejlesztésre szintén jók az olyan játékok, amiben egy-egy finom falatka van elrejtve, amiért meg kell dolgoznia a madárnak.
Aki hajlandó gyökeresen megváltoztatni az életét és úgy dönt, hogy képes megfelelően gondoskodni egy sárga-kék arapapagájról, az egy elbűvölő, játékos és végtelenül hűséges társra lelhet.